Vicces Videók Tárháza

2007. július 29., vasárnap

Hofi Géza - Rózsa Sándor c. film paródiája [1. rész]


Hofi Géza a Rózsa Sándor című, 1971-es filmet parodizálja ki.

2 / 1. rész


Hofi Géza (született Hoffmann Géza) (Budapest (Kőbánya), 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.) magyar színész, humorista, előadóművész. A magyar kabaré műfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett. [Wiki]



Rózsa Sándor (Szeged, 1813. július 10. – Szamosújvár, 1878.) az egyik legismertebb magyar betyár.

Élete

Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. 23 éves korában nem bizonyított váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és a véres, hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. Megölt két katonát, a makói csendbiztost, tanyákat rabolt ki, szarvasmarhákat, lovakat hajtott el. Mindezért állandó menekülésben, üldöztetésben volt része. Az alföld hatalmas pusztáin, tanyáin bújkált, állítólag a Veszelka családnál talált gyakorta menedéket. 1845-ben kegyelmi kérvényt nyújtott be a királyhoz, miszerint szeretne becsületes életet élni. Azonban a kérvényt elutasították. 1848 októberében a Honvédelmi Bizottmány mentelmével csatlakozott a szabadságharchoz 150 fős szabadcsapatával, ezt azonban fegyelmezetlenség miatt hamarosan feloszlatták. Rózsa Sándor Szeged környékén csikósnak állt és megnősült. A szabadságharc leverése után természetesen el akarták fogni. Bár sikerült elmenekülnie, azonban megint bujdosni kényszerült. Az a hír járta róla, hogy forradalmi szervezkedés irányítója. Elfogatása érdekében szokatlanul magas, 10 000 pengő vérdíjat tűztek ki a fejére. Sokáig ennek ellenére sem sikerült kézrekeríteni, mígnem 1857-ben komája, bizonyos Katona Pál szegedi tanyás gazda kiadta a pandúroknak. Tárgyalását 1859 februárjában tartották. A szabadságharcban való részvétele óta nagy népszerűségnek örvendő betyárt nem merték kivégeztetni, az ítélet életfogytig tartó börtön lett. A büntetést Kufstein várában kezdte letölteni, szigorú őrizet alatt. Itt 1865-ig raboskodott, majd Theresienstadtban, később Péterváradon őrizték. 1868-ban amnesztiával szabadult. Szabadulása után megpróbált becsületesen élni, de az előítéletek ezt szinte lehetetlenné tették. Így hát megint összeszedte cimboráit. Postakocsikat, vonatokat raboltak ki. Végül megint elfogták. Hosszas vallatás után először halálra, majd életfogytig tartó rabságra ítélték. A börtönben szabóság, illetve később gyengesége miatt harisnyakötés volt a munkája. Egészsége azonban nagyon megromlott, s 1878 novemberében gümőkórban halt meg a szamosújvári fegyházban. [Wiki]

Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés Főoldal